Sértett / sértetti képviselet

Ki a sértett a jog szerint?

A Büntetőeljárásról szóló törvény 50. §-a szerint sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Sértett tehát lehet természetes személy, gazdasági társaság, de akár civil szervezet is.

A sértett jogai és szerepe a büntetőeljárásban

A sértett jogosult arra, hogy

• bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen;
• a perbeszédek során felszólaljon;
• a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és kérdéseket tegyen fel;
• az őt érintő bűncselekménnyel összefüggő ügyiratokat – törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje;
• a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, ügyészségtől és nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon;
• jogorvoslattal éljen;
• segítő közreműködését vegye igénybe;
• a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen;
• magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként fellépjen.

A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

Tájékoztatáshoz való jog

A sértett kérelmére tájékoztatást kap, többek között:

• a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről;
• a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételes vagy végleges szabadon bocsátásáról, szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról;
• az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről;
• az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről;
• a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, adaptációs szabadságra bocsátásáról;
• javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, engedély nélküli távozásáról, félbeszakításáról.

Sértetti jogutódlás

Ha a sértett – akár az eljárás megindítása előtt, akár azután – meghal, helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály illetve szerződés alapján eltartott személy léphet. A polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat, ideértve a magán- vagy pótmagánvádlói fellépést is.

Több fellépésre jogosult esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt; megegyezés hiányában az járhat el, aki elsőként fellépett. Nem természetes személy sértett megszűnése esetén egy hónapon belül a jogutódja léphet a helyébe.

Miért fontos a sértetti képviselet?

A sértett eljárhat személyesen vagy meghatalmazott útján is. A sértetti jogok gyakorlása nem csak a büntetőeljárásban bír jelentőséggel: gyakran összefonódik egy kártérítési eljárással, valamilyen kárigény érvényesítésével az elkövetővel szemben. Egy tapasztalt jogi képviselő biztosítja, hogy Ön minden eljárási határidőt betartson és semmilyen jogosultsága ne vesszen el.