Sértett / sértetti képviselet

Az alábbi kérdésekre kaphat közérthető választ a lentebbi cikkből:

• Ki a sértett a jog szerint?
• Mi a sértett fogalma?
• A sértett jogai és szerepe a büntetőeljárásban
• A sértett jogi képviseletének menete
• A büntetőjogi képviselet formái
• Feljelentés megtétele és körülményei
• Hogyan tud akár Ön is feljelentéssel élni?

Amennyiben érdekesnek találja a bejegyzést, köszönjük ha megosztja azt ismerőseivel!

Szakértő csapatommal a háttérben, ügyfeleim egyéni és egyedi helyzetéhez igazodó, teljeskörű jogi ügyintézését vállalom.

Ki a sértett a jog szerint? Mi a sértett fogalma?

Hogy pontosan ki is lehet sértett, azt a Büntetőeljárásról szóló törvény 50. §-a határozza meg. Ezen jogszabályhely szerint a sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Egy sértett tehát lehet természetes személy, de lehet akár egy gazdasági társaság is, vagy mondjuk egy valamilyen civil szervezet is.

A sértett jogai és szerepe a büntetőeljárásban

A sértett jogosult arra, hogy

• a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
• b) a perbeszédek során felszólaljon,
• c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
• d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje,
• e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
• f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
• g) segítő közreműködését vegye igénybe,
• h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
• i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.

A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben:

• a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
• b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,
• c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,
• d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
• e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
• f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

A sértetti jog képviselet, sértett jogutódja

52. § (1) Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal, helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály, illetve szerződés alapján eltartott személy léphet, és

• a) a polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat, ideértve a magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként történő fellépést, és
• b) vonatkozik rá az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség.

(2) Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.

(3) Nem természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe egy hónapon belül a jogutódja léphet.

Jól látható tehát, hogy akinek a sérelmére bűncselekményt követtek, vagy a bűncselekmény elkövetése őt bármilyen módon hátrányosan érintette, jogosult eljárni a hatóságok előtt ezzel összefüggésben. Sértett lehet tehát természetes személy, valamely gazdasági társaság, de ide tartozhat egy civil szervezet is. A sértettet számos jogosultság illeti meg. Joga van többek között az eljárás bármely szakaszában indítványt tenni, részt vehet eljárási cselekményen, jogosult iratokat megismerni, jogorvoslattal élni.

A sértett eljárhat személyesen is, de gyakorolhatja jogait meghatalmazott útján is. Fontos, hogy amennyiben egy bűnelkövetés úgymond tényleges sértettje meghal, úgy ebben az esetben a hozzátartozója fogja gyakorolni a sértettet megillető jogokat. Ha például mondjuk egy bűncselekmény miatt elhalálozik egy szülő, úgy ebben az esetben a gyermekek / másik szülő lesznek jogosultak fellépni, mint sértettek és gyakorolhatják a sértettet megillető jogosultságokat. Ezt megtehetik személyesen is, de meg is hatalmazhatnak erre valakit. Ha a sértett gazdasági társaság lenne mondjuk, úgy ebben az esetben annak megszűnése esetén a jogutód léphet a helyébe. Erre egy hónap áll a rendelkezésre, így nagyon fontos erre figyelni.

Egy sértetti jog gyakorlásának nemcsak a büntetőeljárásban van szerepe, nemcsak ott szerez értelmet, hanem számos esetben jár együtt egy büntetőeljárás valamilyen kárigény érvényesítésével, valamilyen kártérítési eljárással a bűnelkövetővel szemben. A sértettet tehát egy ilyen eljárásban ugyanúgy képviselni kell valamilyen formán. A sértetti jog, a sértetti eljárás tehát abszolút túlnyúlik egy büntetőeljárásban történő részvételen és kapcsolódást képez/het egy kártérítési eljárással is.

Amennyiben sértetti képviseletre lenne szüksége, keressen Ön is bizalommal!

Egyéb ügyek, amiben segítséget tudok adni Önnek:

• családjogi ügyek,
• öröklési ügyek,
• ingatlan adásvételi jogügyletek,
• szerződések,
• kártérítési ügyek,
• büntetőügyek, valamint képviselet polgári- vagy büntetőeljárásban.

Eredeti publikáció: drgulyaskrisztian.hu/blog/sertett-sertetti-kepviselet